Tudod elsősorban ki a felelős a fitnesz céljaid (és egyben bármilyen más életcélod) bukásáért?

Te magad.

Viszont tennék egy kis csavart ebbe a kijelentésbe. Nem azért buksz el,mert lusta vagy,mert úgysem sikerül soha semmi vagy mert ne lenne meg a tudásod és a háttered a célok eléréséhez. Semmi ilyesmiről nincs szó.

Egyszerűen az a szituáció,hogy folyamatosan lábon lövöd úgymond magad akármi is legyen a cél. Szabotálod a kísérleteid még mielőtt bármibe is belevágnál. Te vagy a legnagyobb akadály.

De elég a ködösítésből,nézzünk konkrét példákat:

“Holnaptól életmódot fogok váltani,minden reggel elmegyek szaladni és/vagy edzeni”

“Holnaptól nem eszek szemét kaját,rendszert rakok az étkezésembe és egészségesen fogok táplálkozni”

“Jövő héten tényleg leteszem a cigit. Napi 1 doboz ide vagy oda,jövő héttől többé nem gyújtok rá. Érzem most sikerülni fog”

“Nagyon elszánt vagyok,holnaptól minden nap 1-2 órát fogok tanulni a vizsgáimra,hogy ne utolsó percbe kelljen” ( Csak hogy az egyetemistáknak is kedvezzek,hehe 😀 )

 

Ismerős kijelentések? Biztos mindenki találkozott már hasonlóval a saját életét átnézve. Mi a közös ezekben a kijelentésekben?

Mind egytől egyig kudarcot vall. Ha 1000 hasonló fogadalomból 1 célba ér,akkor lehet sokat mondtam. De mégis mi az oka ennek a bukás áradatnak?

Mint az előbb mondtam,nem feltétlenül a lustaság vagy az akaratgyengeség a probléma ilyenkor.

Victory

Ha kicsit is követed az írásaimat akkor már tudod mennyire nagy szó szólója vagyok a hosszan tartó,lassan építő munkásságnak.

Semmi jó nem született még olyan dolgokból,amik gyorsan jöttek létre. Ez az emberi szokásokra és az eredményeinkre hatványozottan igaz. Ahhoz,hogy valami nagyot és maradandót alkossunk az életünkben,ahhoz idő kell. Rengeteg idő.

Mégis ha visszapillantunk az előző kijelentésekre,azt a közös vonást lehet felfedezni,hogy mindegyik a gyors eredményre hajt. “Elképzelt” maximális erőbedobással minél gyorsabb és radikálisabb végkifejletre számítunk. ( Aki kimondja ezeket valójában fingja nincs mit is takar a valóság,pedig legalább önmagunkat ismerni kéne ha mást nem is kalkulálunk bele a képletbe)

Ezek a kijelentések jóformán semmit sem vesznek figyelembe. Sem a saját képességeinket,sem a körülményeket,sem azt,ahogyan a szokások működnek a való életben. Mire gondolok?

Vegyük az első példát elő újra: “Holnaptól életmódot fogok váltani,minden reggel elmegyek szaladni és/vagy edzeni”

Mikor valaki ilyet mond,már tudom mi a végeredmény.

Általában semmi. Még az első napot sem éli túl a kijelentés,ugyanis bátor hősünk fel sem tudott kelni reggel. Nem vette figyelembe,hogy amúgy sem bír felkelni 7kor,nemhogy még azért keljen fel,hogy elmenjen edzeni ilyen korán. Ráadásul minden nap!

Kezd valami körvonalazódni? Nem? Akkor még boncolgassuk a témát.

Tegyük fel valaki annyira vakmerő,hogy az első és a második mondatot is magára vállalta. Egy ideig ment is a dolog (igaz foghíjasan) de aztán két párhuzamos univerzumba két dolog történt.

Az egyikben a főhős elért egy kis minimális eredményt és leadott 2-3 kilót mondjuk 3 hét alatt(Persze mi tudjuk hogy ez semmi érdemlegeset nem jelent). Ennek hatására elégedetten hátradől anélkül hogy bármi is ráragadt volna az életmódból. Cseppet sem értékeli,mert nem sok befektetett idő és meló volt. Eredmény? Minden megy a kukába,a ciklus pedig újraindul amikor ismét felszalad pár kiló. Zéró haszon.

És aki azt hiszi ez csak rövidtávon érvényes óriásit téved. Láttam már évek munkáját elsüllyedni a nem megfelelő hozzáállás és mentalitás miatt.

A másik univerzumba ugyanez a főhősünk még addig sem jut el,hogy valamit letegyen az asztalra,ugyanis pár hét után totál kiégett és egy “Nem nekem való ez” jelmondattal hagyja az egészet a p*csába.

Amint látjátok,életmódot váltani vagy tulajdonképpen bármilyen szokáson változtatni nehéz. Lehet a sorokat olvasva többen is bólogattok,hogy valóban ez a forgatókönyv ( Persze akibe van annyi,hogy egyáltalán belássa a problémát,ami ritka)

Az a baj az emberekkel,hogy mindent tökéletesen és teljes erőbedobással akarnak csinálni egyből. Szerintem ez inkább egy átok mintsem egy áldás,legalábbis ha életmódváltásról vagy a céljainkról van szó. És higgyetek nekem,sok tekintetben én is sokat szenvedek/szenvedtem ettől.

Akármennyire is kecsegtető a koncepció,nem ez a helyes út ha tényleg valami érdemlegeset vinnénk véghez.

Az első és legfontosabb tanács amit adhatok,az az,hogy csak simán kezdd el. Ne álmodozz és elemezz hogy mit és hogy fogsz csinálni,csak vágj bele.

Ha a mozgás a cél,kezdj el sétálni. Nem kell rögtön terembe menni,vagy szaladni,vagy bármi. Nem is kell minden nap. Menj el hetente egyszer,fél órát.2 hét múlva már menj el 2 napon is és akkor már alkalmanként 45 percet. 1 hónap múlva már akár 3 alkalmat is beiktathatsz. Gyerek példa,de remélem értitek a gondolatmenetet. Amint az első szint már nem esik nehezedre jöhet a következő,aztán a következő stb. stb.

A kőbe véConcrete Rose-2sett szokások így épülnek. Ez a siker kulcsa. Nem a hangzatos és flancos tettek fognak megváltoztatni hanem az apróságok hű kivitelezése nap mint nap.Sok kicsi sokra megy.

És ne nehezítsd meg a saját dolgod olyan hülyeségekkel,hogy majd reggel felkelsz és még sorolhatnám. Ha tudod,hogy egy lusta dög vagy,miből gondolod hogy a dupla kihívással szembe tudsz szállni? Inkább térj vissza az álomföldről. Nem szégyen az ha belátjuk gyengeségeinket. Helyette dolgozzunk azzal ami van és legalább adjunk esélyt magunknak,hogy hosszútávon kijavítsuk ezeket a rossz szokásainkat.

A második fontos tanács az az lenne,hogy egyszerre csak egy dologra koncentrálj. Megint csak az előző példákból lehet meríteni,aki egyszerre szeretne mozgásba is belevágni,táplálkozását is helyretenni és még kitudja mi,az csak felkészíti magát a bukásra. Ne hidd,hogy szuperhős vagy és kivétel a szabály alól,te is ugyanolyan ember vagy mint bárki más és ugyanolyan nehézségek sújtanak téged is.

Csak a mozgás és táplálkozás együttesét 100 apróbb motívumra lehetne bontani amire egyenként 4-5 hetet kellene szánni hogy igazán hatékonyan beépüljön a mindennapjainkba (Kutatások szerint 66 napba telik egy szokás rögzítése). Sok időnek tűnik és macerásnak? Tudom. De senki nem mondta,hogy mindent egyszerre kell és minél hamarabb.

Ajánlott szakirodalom

Ajánlott szakirodalom

Az élet dolgaiban nem azok nyernek akik épp vezetnek hanem azok akik elérik a célvonalat. Valaki büszkélkedik,hogy ő milyen jól halad a fitnesz céljaival 3-4 hónap után,te pedig úgy érzed örökkévalóságig tart beleszokni ezekbe a dolgokba? Szarjál bele. 5-6 év múlva kiderül kinek volt a megfelelő a hozzáállása.

És még egy szót az aprólékolásról. Azért sem mindegy,hány feladatra fordítod a figyelmed és az erőforrásaid,mert az akaraterőnk véges. Tudom ez most nagyon voodoo-nak hangzik és újviláginak,de elég csak rápillantani a halom ezzel kapcsolatos pszichológiai kutatás eredményeire. Hiba lenne azt gondolni hogy bármikor bármekkora akaraterő áll a rendelkezésünkre a céljaink teljesítéséhez. Nem az érhet el nagy eredményeket aki sok dologra fordítja egyszerre a figyelmét,hanem az aki egy dologra tud koncentrálni huzamosabb ideig. Ezt próbáld meg nem elfelejteni.

Szóval motivált vagy?Holnaptól mindent beleadsz? Biztos vagy benne? Nem jobb lenne kicsit behúzni a féket,lassítani és elaprózni a célokat? Hova sietsz? Lesz bőven elég akadályod az utadon bármihez is kezdesz,legalább TE magad ne tartozz ezen akadályok köze.